Zalánszáj XII.

Szomszéd kislányok Anna és Emese. 
Zalán szalad a kerítéshez: Ott az Anna! Ja nem, akkor ez az Esemese.

Alagutat csinál a lábával és apának kell átkúsznia alatta. 
Apa olyan, mint egy gyík! És közben persze kiröhögi.

Hajat mosnak és mindig alkudozni kell, hogy hányszor lehet a végén hajat öblíteni. Négyszer kell minimum. Zalán mondja a harmadik után: 
Na még egyszer.
Apa leönti.
Zalán: Na még egyszer.
Apa megint leönti. 
Z: Jaj, már ne!
Apa: Én meg azt hittem ennyire belejöttél.
Z: Én meg azt hittem nem.

Reggelizünk

Z: Jaj, ez vicces!
Anya: Micsoda?
Z: A lekváros kenyér.
Anya: Miért?
Z: Mert néz.
Anya: Kit néz?
Z: A Zalánt nézi. Vicces! Boci van a bögréden.
Anya: Tényleg olyan, mint egy boci, pöttyös, nagy orra van, de a harmadiknak kunkori a farka és ezek malacok.
Z: Ááááhhh, ezek bocik.
Anya: Olyan malacos bocik.
Z: Akkor legyen elefánt. (ezen persze kuncog)

Z: Mit eszik a giliszta?
Anya: Földet.
Z: Abban van a homok, a földben.
Anya: Őőő, igen.
Z: A virág meg virágföldet eszik. Meglocsolom és akkor megissza a vízzel a földet is.

És a kérdés, amire össze-vissza makogtam elsőre:
Hol van a kert az udvaron?