Az úgy volt, hogy reggel vérvételre kellett volna mennem, ezért én is mentem a fiúkkal a bölcsibe. Az most mellékes, hogy kicsit későn indultunk, már tuti nem értem volna oda így már megint itthon ülök, pedig olyan jó kis programnak indult a Rókus kórház körül parkoló keresés, vérvétel és utána egyedül hazaautózás esetleg egy posta beiktatásával.
Nade a bölcsi. Itthon hisztivel indultunk el, mert Zalán még itthon akart játszani. Amikor odaértünk, kicsit görbült a szája, ahogy vetkőztettem, de puszi, búcsúzás után már ment is a többiekhez a játszószobába. Kati néni mondta, hogy tegnap kimondottan vidám volt, még nem is volt ilyen jó kedve. Kezdi otthonosan érezni magát, ezzel együtt jár, hogy olyan is volt, hogy bevédte az egyik játékot egy pajtástól. Ilyenre sem nagyon volt még példa, úgyhogy kicsit nem is bánom, de a fejeléses megoldást azért átbeszéltük itthon alternatívákat keresve. Úgyhogy végre könnyek nélkül történt az elválás, de lehet, hogy ehhez sokban hozzájárult, hogy a szemközti telken egy bobcat dolgozott és be lett neki ígérve, hogy reggeli után megnézik, plussz Kati néni szerzett neki markolós kifestőt. Gondolom ezen már egy ideje ment az alkudozás.
Egyelőre jók vagyunk, pár hét múlva még várok egy megtorpanást, de lehet, hogy így, hogy sokat van itthon és csak 3 napot a bölcsiben ez nem is viseli meg annyira.
Az őszi dekorációról Zalán gondoskodik, van színes papírral mozaikosan ragasztgatott levelünk és vízfestékes levelünk. Illetve tegnap levelekből ragasztottunk pókot, igazi halloween-i feeling. Tök lámpást is kell készítenünk, de még nem döntötte az őszi böngészőből, hogy melyik grimaszos tökfejet választja, mindenesetre a tök már várja a sorsát.
Holnap izgalmas napunk lesz, ovilátogatóba megyünk, de Zalán erről mit sem tud. Neki játszós-zenés foglalkozásnak van beadagolva, nehogy túl sokkoljuk a bölcsi-ovi témával. Nagyon kíváncsi vagyok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése