csütörtök, július 30, 2009

Csak képek

4 hónaposan apára találós lovacskázós :)


Ilyenkor nagyon huncut, összehúzza maga előtt a kezecskéit és vigyorog, röhög. :)



Reggel fejjel lefelé ébredős kép


kedd, július 21, 2009

4 hónap

Zalán 4 hónapos lett egy szemvillanás alatt. Nem is tudom, hogy hogyan történhetett. :) Legutóbbi mérésnél a dokinál 6,66 kg volt, kicsit ördögi és 63 cm, azt hiszem, de ezt csekkolom majd.

Egy csomó mindent csinál már:

- Vigyorog, hangosan nevetgél, főleg lovacskázás közben. Huncutkodik és mókázik ezerrel és tudja nagyon jól, hogy mulatságos. Apukáját meg imádja, bármikor, bármilyen probléma közben rá tud vigyorogni. Ha csak elmegy mellette, akkor is dob neki egy mosolyt. Persze én meg legtöbbször rekedtre énekelhetem magam egy mosolyért. Na jó nem mindig :) Felismer bennünket, hangról is.

- Oldalra fordul és oldalról hasra is tud egy kis billentéssel, de a kettő együtt még nem működik.

- Fog egy kézzel, két kézzel, két lábbal, két kézzel-lábbal, egy-egy kézzel, szájába tömköd, rágózik, brümmög, morog és hörtyög, játszik a nyálával, ami van rengeteg.

- Éjszakára már 4-es pelust hord, amit mikor kibontottam igazi tűzijáték volt és csillaghullás, ugyanis a 4-es Libero amolyan csillagocskás, lila (kicsit metroszexuális) és zöldes. Most néztem meg a libero szabad-at jelent. Szóval szabadon lehet kakilni, pisilni egész éjszaka, határ a csillagos ég :)

- Beszél, gügyög, válaszolgat és sikongat. Búú, abúú (apu) és aúú (anyu) is van a repertoárban, meg mammma, neeeeh, gőőő és hőőő-zés. Elég változatos. Ráadásul eszméletlen erős hangja van, úgyhogy mindig izgulok, hogy ne sírjon sehol, mert akkor aztán senki nem hall senkit olyan erősen mondja a magáét. Sikongatni egyedül szokott, az nagyon vicces. El van merülve a játszásban és sikítozva örül mindennek.

Meg kell zabálni!

Beceneveket gyűjtöttük össze, le is írom ide, hogy megmaradjon az utókornak :)

Csibepogácsa
Kuglóffej
Luffancs Manó
Bütyök
Buborék
Vigyorex
Pocak Marci
Husipók

Elég pogácsácskás térdei vannak, de Viktor kitalálta a minap, hogy szerinte izületi gyulladása lehet a gyerkőcnek... még jó, hogy nem 100 %-osan rá van bízva a nevelése. Sok idő után bevállalta, hogy tisztába teszi és azt is, hogy kakit takarít ki. Na, hát mit ne mondjak, nekem kellett befejeznem, mert idegbajt kapott. Törölgette törölgette, majd egy csomó krémet kent babára és magára is és végül nem bírta ráadni a pelust. Azért azt mondta majd igyekszik, de nem megy neki. Nincs hozzá kézügyessége. Így én nem csavarozok és nem fúrok, ő meg nem pelenkáz. :) Szerintem mindhármunknak jobb ez így.

Kép majd... most nincs kedvem vele szöszölni. :(

szerda, július 15, 2009

Mindent visszaszívok!

Zalán egy tündérbogyó cukorborsócska. Vagy a blogot olvassa vagy a gondolataimat. Tegnap előtt leírtam itt szívfájdalmaimat az alvásaival kapcsolatban és aztán minden megoldódott. Lassan két hete tényleg tegnap előtt voltunk itthon először kettesben, ahogy régen. Ez valahogy megnyugtatta és minden visszazökkent a régi kerékvágásba. Sőt!

Kedden elmentünk egy közeli tanyavilágba egy barátnőmmel és a két éves Lola hölggyel, aki egy igazán bájos, kedves és bátor kiscsajszi. Lola az első sorba váltott jegyet Zalán "babakuki" nézésére, neki már bejött a nap délelőtt 10-kor. :) Zalán aludt a kocsiban, aztán jött a nyűglődés és a dög meleg. Először kentem be naptejjel és ennek örömére a hüvelykujját bevágta a szájába... azt hiszem mindegy neki, hogy naptej vagy anyatej, tej tej egykutya. Erről az középiskolai ofőm jut eszembe, aki minden lányt Matildnak hívott és mindig azt mondta: Nem mindegy? Madár madár...

Egyszóval Zalán azóta a hüvelykujjával alszik el, csendben és halkan és zajtalanul és hurrá!
A tanyavilág egyébként érdekes volt, bár nem sokat maradtunk, mert ugye mi szigorúan házirend szoktatáson vagyunk. Lola megetette az összes pacit, nyuszit, minipacit, extra ici-pici mini pacit (póniló csikó) ropival. A teheneket is próbálta, de aztán inkább megijedt tőlük, mert túl picik voltak, neki a legnagyobb szürkemarha legnagyobb szarvát kellett megsimókálnia. :)

Zalán pedig tud pulykául :) Na most szégyen szemre nem jut eszembe mit mond a pulyka, pedig kiskoromban igazán sokszor őrizgettem ezeket a rém bugyuta madarakat mamáméknál az utcán. Mindegy, szóval a pulyka mondta a magáét és Zalánnak annyira tetszett a hablaty, hogy válaszolgatott és hangosan röhögött. Én nemtom mit mondott az a madár az én kisfiamnak, de azóta csendben tud aludni és boldogságosabban telnek a napjaink, mint valaha.

hétfő, július 13, 2009

Hol vagyunk?

Eltűntünk manócskával, mert úgy volt, hogy hol net nem volt, hol áram nem volt, hol jött valaki, hol mi mentünk és ma pl. már azt hittem gép sem lesz, mert az is romokban hevergélt még délelőtt. Aztán valami rejtélyes oknál fogva meggyógyult, így most van.

Múlt héten rengeteg jövés-menés volt, inkább jövés. Kedden apósom és barátnőmék látogattak meg minket, szerdán babatorna és nagyi látogatáson voltunk. Csütörtökön megint jött apósom segíteni a kertben, az eső után ráfért a kertre egy nagy fazonírozás, most minden szép, levágott, kigazolt... egy darabig :) Pénteken porszívóztam, mostam, felmostam, port töröltem, kipurcantam és délutánra olyan erős fejfájásom volt hányingerrel tarkítva, hogy ihajj. Le is feküdtem egy kicsit, de akkor is fájt és késő estére múlt el. Szombaton is jöttek vendégek, sütöttem főztem, vasárnap végre már csak főzni kellett és kivasalni a pénteki cuccokat. Úgyhogy elfáradtam, mint a liba. És mindeközben Zalán nappali alvásait valahogy elrontottuk.

Eddig sem volt egy jó nappali alvó, de most így, hogy folyton jött valaki, vagy mi mentünk, csak cicivel tudtam elaltatni illetve aludta az autóban és babakocsiban, de magától már nem alszik el egyszerűen. Vagy nagyon sokat kiabált és elaludt egyedül, de ezt nagyon nehéz hallgatni :( Na meg kitaláltuk, hogy nem iszom kávét, a döntést elősegítendő elromlott a kávéfőző is. Gondoltuk ettől majd többet alszik nappal... többet is alszik, de sokat kiabál így is előtte, úgyhogy most nagyon sokat kiabál és éjszaka is felébredt sokszor szombaton, mert nappal sokat aludt. Nagyon remek. Nem tudom, hogy a foga-e. Ugyanis megnézte a védőnő és azt mondta, hogy bizony ott a foga, ahol én is látom és lehet ettől nyügipók, de ez nem jelent semmit. Mármint, hogy kibújhat a fogacska 1 nap, de akár 3 hónap múlva is. Szuper!

Most ki kell találnom valami forgatókönyvet és lehetőség szerint itthon maradni, hogy be tudjuk tartani a szabályainkat. Bár a nyűggel nem sok mindent lehet csinálni. Van, hogy csak értem nyíg és ha játszunk már mindennek vége és boldog. Meg van, hogy tépi a saját fülét álmosságában és azért ordít, mert fáj neki. Tudom milyen rossz, nekem néha puszta szeretetből a számat tépi meg illetve összevissza karmolta az arcomat. :) Meg persze szeretne már egyre többet látni a világból, fekve nem olyan buli az élet. Ezért mondja is neki apja: fiam, meg kell tanulni járni!

Mintha az olyan könnyen menne. :)

Így játszik, de szerintem már ezt is unja sokszor,úgyhogy most ki is mostam a játékokat és csak pár műanyag kacattal vígasztalódik. Mer ugye, aki a kicsit nem becsüli...


Egy jól sikerült alvás után:


péntek, július 03, 2009

Egy kis mozgás mindenkinek kell

Főleg a terhességben, szülésben, gyermekágyban és csecsemőápolásban megfáradt anyának, játszópajtásnak, takarítónőnek, mosónőnek, szakácsnőnek, kertésznek... :)
Így babatornára járunk, talán már írtam róla pár szót. Kettőször voltunk eddig és most voltunk harmadszorra. Mert aaaz vaaan, hogy hol oltás miatt nem mentünk, hol hányás miatt, hol szimplán rosszul indult a nap. A babatorna 10:20-11:20-ig tart, nekünk 9:30-kor el kell indulni. Tehát ha Zalán 6-kor felébred eszegetni és utána 9-kor újra eszik akkor ideális az időpont. Ha később kel, ott éhezik meg, ha korábban eszik akkor ott akar aludni, ha meg minden csillag remekül összeáll, akkor ott akar enni is aludni is és nyűglődni is a kettő között. Ezeket nagyban tudja befolyásolni még pár futkosó baba, más sírdogáló baba és akkor anya legyen a talpán, aki meg tudja állapítani, hogy épp mi a baja a dednek.

A megoldás abban rejlett, hogy itthon jól megmacerálgatom a fenti időpontokban és tornázgattunk, hogy szokja a kiképzést. Kaptunk hozzá gumilabdát is, azt a nagyot. Úgyhogy tornázgattunk tornázgattunk és egyre jobban élvezte, vigyorgott, de azért jó eljárni is. Szerdán minden remekül alakult 9:20 körül evett és mentünk babatornázni. Az autóban aludt, de felébredt mire odaértünk így nem én ébresztettem a kocsiból kibányászással, ez is ideális. Egyedül voltunk! Ez így tökéletes volt a szoktatáshoz. Először ugyan Esztert is gyanúsan méregette, homlokráncolással, de Eszter folyamatosan mosolygott és amikor Zalán már kicsit szégyenlősen lentről felfelé néz valakire, onnantól 3 percen belül garantált az őszinte babamosoly, amit azután vidáman osztogat a kitartó munkával kiérdemlő egyénnek.

Eszterhez jártunk kismamajógára is, a relax zene ugyanaz volt, úgyhogy remélem Zalán már felfogta, hogy messze nem harmadszorra jár itt és nagyon nagyon jól fogja magát érezni legközelebb.

Akit érdekel: babatorna

Így volt jó volt, a végére beálmosodott és gyors mosakodás után indultunk tovább nagymamához, és újra nagy alvás volt az autóban a 40 fok ellenére. Az új és nagyobb autónkkal egy igen napsütötte helyre mertem csak állni, és utána nem mertem úgy igazán használni a légkondit sem, de eleve ki voltunk melegedve... van még mit fejlődnie anyának. Legközelebbi kihívás: több babaközt boldog Zalánnal tornázni és bemerészkedni a parkoló mélyebb, árnyékosabb bugyraiba :)
Related Posts with Thumbnails