szombat, augusztus 29, 2009

Hason mumus

Hason mumus még nincs eltűnőben, de már alakul. Néhány lepedővel átforgatás után, (tényleg maximum kettő volt) Zalán már perdül is hasra, amint tud és van elég helye. De ha álmos, így nem tud aludni. Ha fáradt, nem tudja sokáig tartani a fejét, plussz ha nincs semmi érdekes, akkor sem. Unokatesó piros-sárga dömperjét és unokatesó homokozását nézni hason, viszont egyáltalán nem fárasztó.

A hasra fordítás tanítást kipipálhatom, újabb sikeres hét! Eddig nem nagyon akartam neki tanítani, csak kicsit pöccintgettem, mert hogy eljön mindennek az ideje. Szerintem már megérett rá, csak nem akarta alkalmazni, mert nem értette miért jó. Úgyhogy most nézegethet így könyvet, jobban tud bennünket is követni, csapkodhat játékokat, labdázhatunk.

Hogy miért terveztem el, hogy megtanítom neki? Voltunk barátnőmnél, aki eü. suliban végzett és egyik osztálytársa/barátnője gyógytornász lett. A barátnőm 3 éves kisfiát is "kielemezte" és sajnos arra jutottak, hogy ha most nem fejlesztik az ominózus mindenre jó nagy labdán, akkor bizony gondjai lesznek a suliban. Az egész oda vezethető vissza, hogy utált hason lenni és nem erőltették. Mivel erről már hallottam, de nem értettem az összefüggést, most megtudtam mindent. A lényeg a kéz-fej mozgáskoordináció, ha jól értettem. Tehát hason a babák a kezükre támaszkodnak és forgatják a fejüket. Míg háton gyakran a kezük is megy a fejük után, ha nyúlnak valamiért. Ez akkor lehet fontos, ha pl: olvasásnál a kis kezük, ujjuk a szövegen van, de tanárnéni szól és gyerkőc felnéz. A "háton babák" ilyenkor az ujjukat is elemel(het)ik a papírról, ha a tanárnéni felé oldalra kell fordulni, és hopp már el is veszítették a fonalat. Na és itt jön be a tanulási nehézség. Hát így valahogy! De ennél természetesen sokkal több példa is van (pl: esésnél nem teszik le a kezüket), de engem ez is meggyőzött, úgyhogy nyomás hasra.

Érdekes, nem? De velünk ez nem történhet meg. ;-)

Jövő héten a terv, hogy valahogy minimalizálom "az egész játékot meg akarom enni" hisztit. Legjobb lenne, ha kibújna már a foga. Mert nem nézi a játékot, hanem eszi és ha nem fér be a szájába, akkor meg hisztizik. Volt már, hogy ilyenkor inkább elvettem tőle, maradt az ökle, de azzal is remekül lehet hisztizni. Jáááááj!


És íme az ikea reklám! :)


Végül visszahuppant és elaludt :) Jó éjszakát gyerekek!

kedd, augusztus 25, 2009

Megérett a meggyre a baba

Harmadszorra meggyet kapott Zalán. Nahát azt a fincsorgást, hidegrázást és borzongást nem lehet szavakba önteni. Ha apa hazajön még lehet megszadizom egy kis meggyel, csak a dokumentálás miatt. Szerintem tetszett neki, mert közben-közben vigyorgott is, de 10 ml után nem kínoztam tovább és hozzátöltöttem egy barackot. Persze megint fintorogni kezdett (Pavlov befigyelt) aztán ízlelt és végre rájött, hogy így már nem is rossz a barackos meggy.

Szerettem volna sárgalépa levet adni neki meggy helyett, de nem kapott Viktor. Most jól utána nézek, hogy van-e egyáltalán, mert hiába van répa nem tudok belőle levet nyerni. :(

A heti feladat pedig az, hogy babácska magától szeressen hason lenni. Ma is sokat forgattam és az eredmény az lett, hogy egyik alvás után, mikor letettem, már perdült is hasra és onnan vigyorászott. Csak túl sok nyála folyik és a végén még belefullad... :-o

Mellényzseb

A 4 napos hétvége nagy próbatétel elé állított bennünket. Az volt a terv, hogy szocializáljuk muffin arcú Talánkát, mert ez így nem állapot, hogy mindenkitől megijed. Minden napra akadt program, úgyhogy kicsit, de nem nagyon, ráparáztunk a dologra. Azt gondoltam, hogy megint mindent a fogára fogok, mert hát ugye sosem lehet tudni. ;)

Szerdán babatornán voltunk és anyunál az 5 hónapos kisemberrel :) A babatorna is körültekintően lett megszervezve, mert Zalán főleg kaja után aktív, így odamentem már fél 10-re, ott tízóraizott az öltözőben és teljes megelégedettséggel és vigyorgásokkal vett részt a tornán. :) Nagyon büszke voltam, szégyen ide vagy oda, de főleg magamra. :) Mentségemre szolgáljon ebben az esetben, hogy a korábbi morcok miatt főleg magamra voltam mérges, mert szerintem én rongáltam bele rosszul a napjába és én voltam idegesebb, hogy el ne kezdje az oroszlánsüvöltést. Ma valahogy nem izgattam fel magam és minden jól sikerült. Anyunál is minden ok volt, nagymamával megették a barackot, nagymama kicsit kiesett a gyakorlatból, mert Zalán fültől köldökig barackos lett az előke alatt is. Délután volt süvöltözés, de az szerintem egy pár falat almától volt, aminek nem volt leve és hallgattam anyumra, miszerint én sem kaptam soha almalevet, nyomjuk babába töményen a cuccost. Cuccos kis erőlködés után a terasz kövön csattant, de utána megint ment a vigyorgás, sikongatás, kuncogás.

"Ebből a szerkezetből miért nem jön folyamatosan úgy, mint anyuból?"

20-án dédipapánál voltunk Bágyogszováton. Az úton végig aludt Zalán, igaz, hogy Fóton elaludt és már a XI. ker-ben felébredt, mert akkor már 1 órája mentünk :-o, de jobb móka híján visszaaludt. A dédipapát kitörő örömmel fogadta és repült hozzá a maga baba módján. Mi az első csodálkozásunkból felmosva végül dédire bíztuk a kisembert és elkezdtük az ebédgyártást. Viktor krumplit, répát pucolt, amit utál, és tésztát főzött. Készült krumpli krémleves, amit a fiúk először messziről nézegettek, de rám hagyták a dolgot, miszerint túlságosan belejöttem a babapempő gyártásba. Aztán végül kétszer ettek belőle. :) Volt pulykaperkelt és papabora. Zalánnak pedig barackpempő, amit most apukájától kapott és dédipapa nagy örvendezései közepette fogyaszthatott el. Közben szegényemet megszállták a muslincák :) papabora miatt elég sok muslinca van, akik megörültek a friss baracknak. Barátnőméknél is voltunk, ahol babácska szépen elszunyókált apuja ölében.



Kirepül a kisrepülő a képből


Pihenőszékben megdumálták, hogy anyu mikor kicsi volt vadászlesre járt papával és a kisbiciklijével őzikéket nézni, és majd Zalán is ki fog menni őzike lesre.

Pénteken itthon voltunk, de egész délután és késő estig fóti nagyiék voltak nálunk, pizzavacsora és csillagnézés végett. Zalán példásan viselkedett és barátkozott.

Szombaton már 7:30-kor a fóti dédipapánál voltunk fa fűrészelés nézést segíteni. Na jó, Viktor segített komolyan, de mi csak szurkoltunk. Zalán barátkozott, vigyorgott és aludt. Nagyon jól bírta, pedig volt menekülő tervünk, de nem volt szükséges. Este még fóti mamánál is hintaszékeztünk és még a késői fürdés akadályt is vigyorogva vette. Aztán persze nagy durmolás volt.

Evett almát a mamával ...

... és szedtek virágot is.

Apa pedig jelölgette a fákat dédipapa sablonjával :) mert nem szabad ám akárhogyan vágni. Aztán végül Csanáddal (Zalán másodunokatesójával) mindent bejelölgettek, a tároló ajtót, de még keresztapu nadrágját is :D

Vasárnap az Ikeában vásároltunk, két órát (!!!). Babácska a kosárban volt és potyogtak köré a jobbnál jobb cuccok. Pelikános játéktartó, textilkönyv, felhúzós zsiráf, ágynemű, takaró, színes kistányér -, -pohár -, -kanál készlet. Azt sem tudta mihez kapjon. Egy néni meg is kérdezte, hogy melyik polcon kapni ezt a gyönyörűséget :) Vicces volt, mert tényleg alig látszott ki a kocsiból, és ha valaki felfedezte, hogy ott van, azt mindig hallottuk :)

Sajnos erről nem készül kép és arról sem, hogy utána meglátogattuk Jázmint, aki egy 6 hetes Nagy kishölgy ;) Együtt szopiztak, de Zalán túl hangosan barátkozott és Jázmin nem tudott aludni. Viszont jókat játszott Jázmin játszószőnyegén, vigyorgott és sikongatott. A szülők konstatálták, hogy bírni fogja Jázmin is az objektumot. Végül kidőlt. A sarkon bealudt és hazáig nyomta. Reméljük az álommanót sikeresen továbbküldtük Jázminnak. Zalán azóta is alszik. Komolyan. Ma reggel fürdettem meg, mert gyakorlatilag két napja alszik. Tegnap fél 7-kor gondolám, hogy csak egy kicsit fog aludni, de nem, lenyomta reggelig.

Jó sok minden történt, ugye? A szocializálás jól sikerült, azóta a tévés nénikre bácsikra is vigyorog, ami szerintem már kicsit túlzás. :) Mindenesetre dagad a mellényzseb a nagy büszkeségtől, a sok dicsérettől és picikémtől, ha odafér még mellé. :)

hétfő, augusztus 17, 2009

A kis gourmand

Mai nappal Zalán hivatalosan elkezdett "szilárd" táplálékot kapni. Eddig is kapott pár kanál baracklevet, almalevet, nyalogatott banánt, paradicsomot, paprikát, sárgabarackot és úgy láttuk, hogy nagy probléma nem lesz itt, mert minden tetszett neki.

Ma kaptunk anyósom szomszédjától fehér húsú őszibarackot, ami igazán jó lesz kezdésnek, mert az a legjobb a babapocaknak.... állítólag. Reméljük a legjobbakat, ugyanis nem bírtam megállni két-három kanálnál és közel 30 ml barackpempőt megevett. Ennek a fehér húsú baracknak valahogy sehogyan sem volt leve. Amit lereszeltem, az átment a szűrőn is. Amolyan szottyos valamit kapott, ami szerintem már inkább pép. Ez lesz most pár napig, emelt adagokban. Aztán jöhet az alma. Ez a terv.

Prezentálnám a dokumentálást. Szerintem tisztán látható a képeken az egyszerű profizmus és a tökéletesen kivitelezett babakanál használati tripla Lutz.

És semmi nem lett barackos! Ami odafelé tartott, az bent is maradt! :)




szombat, augusztus 15, 2009

...mint hal a vízben

Na először NEM! Az történt, hogy ma elmentünk babaúszásra. Beértünk a babaúszás helyszínére, megvettük a méregdrága speciális úszónadrágot és a beugrót, ami kivételesen csak nekünk, csak most, csak elsőre többe került valamiért. Na itt már izgultam, hogy de legalább akkor Zalán érezze jól magát. Nem érezte. Ordított, mint akit nyúznak, pedig csak a bodyját vettem le és üvöltött. Nem egyszerűen, olyan erős hangja van, mint egy oroszlánnak. Más baba is sírdogált, de hát azt meg sem lehetett hallani, Zalántól zengett az öltözködő helység. Amikor már nem sírt és még mosolygott is az oktató nénire, jött az újabb sokk, a medencés rész. Na újabb süvöltözés... Viktor arcán méla döbbenet, semmit nem tudott kezdeni a helyzettel. Bent voltunk már a vízben és énekeltem, mutattam neki babákat, játékokat, aztán csak csak felengedett és kiváncsi volt mindenre, mindenkire.

Néha néha még hüppögött, de amúgy minden feladatot teljesítettünk, jó nem búvárkodott, de volt fejre víz borítás és azt kisebb hüppivel elviselte. Végül alig akartunk kijönni a vízből, kaptunk egy rahedli játékot és kiszúrtunk egy teknőst, ami Zalánnak nagyon tetszett. Bár elsírta magát, mikor a teknős fejjel lefelé fordult és a sárga hasát mutigatta, az nem volt olyan tetszetős. :) Mindent egybevéve szerintem megyünk még, már csak a méregdrága úszógatyó miatt is ;)

Nos hát ez van, valahogy nem szereti az újdonságokat, a hangzavart. De remélem megszokja idővel. Mondjuk azt, hogy de legalább nem egykedvű ;)

Kacsa barátkoztatás

Deszkán

Valahol középen a magasban

Megtapsolják

Teki barát

kedd, augusztus 11, 2009

A kismegszakító

Merthogy nem lehet egyvégtében kivasalni, főzni, porszívózni, kutyát etetni, macskát etetni, degut takarítani, visszaaludni, hümmögni reggel egy minimalizált kávé fölött, zuhanyozni, virágot locsolni, bármit csinálni, mert a kismegszakító működik és kurjongat, és amikor az ember azt hiszi, hogy jól elvan egy kicsit magában, akkor a kurjongatás átvált ajjjjúúúúúúúú-ba és ajúnak mennie kell megnézni, hogy mi van, és akkor tutira egy orbitális mosoly jön, ami azt jelenti, hogy de jó, hogy itt vagy, maradjál itt velem, fújok neked nyálbuborékot, jóóóó? vagy legalábbis leköplek, ha nem bánod. :) Hát, hogy a fenébe bánnám?

Ebbe a mondatba nem kontárkodott bele :)

csütörtök, augusztus 06, 2009

09-08-07 visszaszámlálás :)

Manapság: 20 hetes, 7 kilós, 1 gyönyörű, ügyes, okos baba, de nem volt ez mindig így. Egy éve kb.: 1 cm sem volt és ekkor tudtuk meg, hogy egyáltalán itt van :)

Szerintem nagyon sokan akik akkortájt születtek, mint Zalán, tavaly ilyenkorra már rég bejelentkeztek, de a mi szégyenlős kisfiúnk szerényen meghúzta magát és úgy növekedett.

Történt vala, hogy itthon voltam egyedül, Viktornak dolgoznia kellett éjjel. Netezgettem és gondoltam egy nagyot, hogy felnézek a rég látott pcos fórumra, hátha Szeder babát vár. Ne kérdezzétek, ez csak úgy jött. ÉÉÉÉSSSS Szeder tényleg babát várt és 10 hetes terhes volt, ha jól számolok :) Ugyan már 2 hónapja nem jött meg és egyébként is nem most akartuk, mert úgy munkahelyre kerültem, ami tetszett is nagyon, ezért elhalasztottuk a dolgokat. De csak nem jött meg, úgyhogy ráfogtam, hogy az új kolléganőkkel elfogyasztott szocializálódós kellemes kis ebédek következtében nem figyeltem annyira oda a diétámra. Persze el akartam menni orvoshoz is, de valahogy nem jött össze. Gondoltam egy nagyot, hogy doki előtt így is úgy is tesztelni kéne, hát akkor hajrá.

Már 1 éve volt itthon 30 LH (peteérés hormon) és 10 HCG (terhességi hormon) orvosi tesztem, ami amolyan kis papírcsík. A HCG-ből már csak 2 db volt, úgyhogy ahogy másoktól is hallottam kettévágtam - elég szerencsétlenül - egy darabot, hogy mégse vesszen kárba és így esett, hogy az én babám nem két csíkkal, hanem gyakorlatilag két pöttyel jelentkezett be. :) Gyorsan megcsináltam a másik felét és a másik tesztet is és a kazettás extra alkalomra tartogatott emlékbe eltehetőset is. (Persze a papperek is el lettek téve ;-) )

Nagyon gyorsan történt minden és azt sem tudtam mi van. Lepörögtek előttem a júliusban elfogyasztott sangriák, ouzok és jagerek, de úgy számoltam nem volt sok, valahogy nem is kívántam. Rosszul lét nincs. Éjjel 11 volt, azonnal hívtam Viktort, aki elképedt és hiányolta, hogy ezt a reggeli kávé mellé kellett volna tennem. Kérdeztem is, hogy miért akarja a pisis teszttel kavargatni a kávéját, de aztán eltörpült, hogy most akkor hogy is tudta meg és nagy volt az öröm. Írtam barátnőmnek egy sms-t, aki reggel olvasta csak el, úgyhogy izgulhattam tök egyedül. Számoltam, kalkuláltam, osztottam szoroztam, és kitaláltam, hogy a babánk már 10 hetes, atyaúristen, nekem már istentuggy milyen vizsgálatokon kellett volna átesnem. Fellapoztam a Csodálatos utazás... c. könyvet és néztem, hogyan lett a kis pöttyökből ebihal, majd emberke szerű kis icinke-picinke. :) Valamikor kora hajnalban Viktor is megérkezett, ő is megvizsgálta az ebihalunkat és nem aludtunk. :)

Másnap hívtam az orvosom, a munkahelyemről. Rébuszokban beszéltem az asszisztenssel, hogy itt van, akit nagyon vártunk és már nem is olyan korai és ijjajjj. Aztán mondta, hogy csak 21-ére tud időpontot adni, mert hétfőtől szabadságra mennek. Atyám, mi lesz velem addig? Viktor kolléganője épp 3 hónapos terhes volt, szintén pcos-es, ő higgasztott le, hogy nem lesz baj, ha nem megyek azonnal orvoshoz, ha minden rendben, akkor két hét múlva is minden rendben lesz. De ha gondolom persze menjek el másikhoz egy vizsgálatra. Végül lehiggadtam és kivártam a 21-et, nem szívesen mentem volna más orvoshoz.

Alig tudtam elhinni a dolgot és senkinek nem mondtunk semmit. Három nap múlva tudtam meg, hogy érkezik "kisorsi" is, aki azóta már nagy Olivér ;-) Pár nap múlva jöttek az enyhe rosszullétek, de úgy igazán kétszer voltam rosszul. Egyszer egy reggel, ahogy kiszálltam a kocsiból az árpádhídnál és aszfaltoztak a hentesbolt előtt. A penetrális sültkolbász szag és a meleg aszfalt szag keveredett a benzingőzzel, ahonnan bemenekültem a gyógyszertárszagba és majd lehánytam magam körül mindenkit. Végül beértem a munkahelyi első félemeletes wc-be az utolsó pillanatban...

Másodszor a repülő nap, Kecskeméten, ahol sikerült a nagyon gázolaj szagú buszon elfogyasztott baracktól és a kerozinszagtól irdatlan rosszul lenni és végül a toi-toi jellegzetes szaga tette a pontot az "i"-re. De összvissz ennyi volt, aztán megembereltem magam, hisz eddig sem volt semmi bajom, miért pont most van, úgyhogy innentől kezdve csak a nagy álmosságokra emlékszem, az irodai wc-ben átaludt 10 percekre és a kellemes délutáni szunyókálásra, amikor Viktor jött értem kocsival és ahogy beültem már horpasztottam is. Jó volt na! :)

Íme a kétpöttyös viharvert és a további lövések :)


És most itt van a görbe tükörben


a kukac gyilkos.


Gyönyörűséges, van nekije szúnyogcsípésje a fejin és Joker vigyora :) (sztem. valahogy a cumival csinálta)
Ami még történt manapság: MEGFORDULT! A hátáról a hasára tv nézés végett. A kanapén mellettem. Nagyon módszeresen. Pár hete az oldalára fordulgat stabilan, mikor épp megijedtem volna, hogy csak balra, akkor fordult ő jobbra is. Aztán a fejét már már lefordította teljesen és a felsőteste majdnem átbillent pár napja. Végül a tv miatt a pici popsi is átgurult. Megy ez kérem, nincsen itten probléma, csak eddig nem volt miért erőlködni. :)

Vizet iszik! Hurrá! Megszerette, megtanulta és alkalmazza, akár egyedül is. Hamarosan jöhet a ht - hozzátáplálás. 5 hónaposan fog elkövetkezni, semnem 4, semnem 6. Éljen az aranyközépút!
Related Posts with Thumbnails