szombat, december 25, 2010

Zalánszáj VI. karácsonykor

Pár nappal korábban a haspók:

Apa: Mit eszik a nyuszi?
Z: Jépát szejeti.

A: Mit eszik a csigabiga?
Z: Áposztát.
A: Mit eszik Zalán? (halkan hozzáteszi: mindent, igaz?)
Z: Ebéd

Szenteste délutánhoz illős:

Zalán böfög, majd közli: - finogtam :)

(Na jó, ez biztos nem az, aminek hangzik. Szerintem azt akarta mondani, hogy finom vagy ilyesmit, de azért nagyon vicces volt :D )

péntek, december 24, 2010

Angyalka

Nagyon boldog, szép karácsonyt kívánunk mindenkinek a mi angyalkánk angyalkájával! :)

szombat, december 18, 2010

Advent alatt történik


Kaptunk profi képeket a Minimaxos mikulásünnepségről.


 
 

Készülnek az ajándékok. Imád matricázni.



Laurával tesztelték a mézeskalácsot.... az összeset. Azután két széken tartottak egy kézfogót, mosolyogtak, majd megőrültek (ide-oda forgatták a fejüket bitang nagy sebességgel) :)

Büntiben. Apa vacsorát készített, de Zalán annyit macerálta, hogy egy kicsit "büntibe" rakta. Feltalálta magát, mindenfélét mondókázott, elég sokáig elvolt. A végét felvettem. Itt már rá kellett beszélni, hogy a show kedvéért mondókázzon és ez így már messze nem tökéletes, de azért nagyon édes. :)
  video

vasárnap, december 12, 2010

Télapó itt volt



Minimaxéknál megérkezett a mikulás. Szuperjó volt!
 

Előtte két nappal hozzánk érkezett, papucsba hozta az ajándékokat, könyveket, csokit. Reggel még befutott egy mikulássapkás futár a Kerekítő 2-vel, nagyon örültünk annak a meglepinek is. :) Délután Veresen voltunk Adventi "biszbaszvásár" nyitón. Ott kicsit félt a mikulástól, de amikor az elhagyta a szánját, már vidáman felült. Nagyon szép, feldíszített szánkó volt. Sőt, simogatott rénszarvast is, amik meglepően aprók voltak. Tudom, hogy nem egy nagy állat, de hogy ilyen pici...

Na de a minimaxos: volt mindenféle játék, csúszda, kreatív sarok, arcfestés, Alma koncert, járgányok, kisházak, ördöglakatok (főleg apának), ügyességi játékok, mazsolás kalács lekvárral, perec, szendvics, óriás pogácsa éééés bordó bársonyfotelben mesélgető mikulás. (Épp azon gondolkodtam, hogy mikor fogom majd azt mondani, hogy jézusom, már megint egy arcfestő, de egyelőre még bírom a felhajtást.) Sajnos nem volt nemtalpas és nemüveg pohár és csak felnőtteknek mellig érő, (nekem inkább nyakig) talponállós büféasztalkák voltak. Időnként jó lett volna leülni, de azt csak a színpad előtt lehetett. Így történt, hogy Zalán lekváros kalácsot evett állva, szorosan a svédasztal szalvétákat tartalmazó pontja mellett és egyikünk törölte, másikunk visszatartotta, amikor befejezte. Kapott rengeteg csokit és egy plüss Macikutyát, ami azóta alvótárs. Macikutya egyébként hihetetlen jó alvótársnak bizonyult. Azóta újra úgy van, hogy délután csak leteszem és Macikutyával megbeszéli a délelőttöt, este Macikutyának elmeséli a napot és ha felébred, akkor Macikutyával megbeszélik mit álmodtak. Szuper! A vége is jól alakult, mert ahogy észrevette, hogy a gyerekek kifelé szállingóznak öltözni, egyszer csak ő is elindult és befejezettnek tekintette az ünnepséget. Pedig azt hittem nem lehet majd leszedni a csúszdáról, kiszedni a kisautóból, kisházból. A kabát, sapka, sál kombónál volt egy kis nyugtalanság, de mondtam, hogy eddig volt jó dolga, most újra figyeli a télapó a jógyerekséget. Volt még pocsolyába lépkedés és hazáig énekelte, hogy:

téjjapóóóittan, hóasuás...titta,pitta,zsupsz. :D

Most pedig nagyon várjuk a karácsonyt. Tegnap voltunk kisfalunk központjában térzenét hallgatni, gesztenyét enni, teát és forralt bort inni. A jóízlésű gyermekem fintorgott az agyoncukrozott teára, egy kis gesztenyét evett, de főleg inkább Márkkal rohangált és esett-kelt a friss hóban. Sajnos átázott a kesztyűje, és hirtelen annyira fázni kezdett a keze, hogy hazáig sírt, plussz egy orbitális kakit is eleresztett itthon, úgyhogy nem is tudjuk pontosan melyik volt a baja, de úúúgy sajnáltam.
tuszik

tijjis járgány

a sofőr

családi szállóige: ammónini - banán
A koncertre rénszarvason érkezett, hatásos belépő.


Boldogan alkot


Komoly melóban
Jobbra fent a sarokban az egy napocska. Őrület, hogy ilyeneket tud már!

lehetett írni Jézuskának is.

Talpas üvegpoharas barackleves

Gyerekek, gyerekek szeretik a perecet. Fülig érő szájjal nézte, hogy már megint tudok illőset énekelni a szituációhoz. Ezeket imádja :)

Volt minden, babakonyha, babaszoba, kisház, csúszda, autópálya hegyek.
Újabb nagy kedvenc a mamo - markoló

rollerezik

Télapó körül sertepertélt, puszit dobált neki, táncolgatott a színpadon. Itt már egyesével hívták a gyerekeket, és nagyon nem róla volt még szó, de alig bírtam onnan elcincálni.
Lovacskázik. Itthon be szokta mutatni, hogy kell lovagolni, és szuperügyesen rájött a műló lényegére.

video

kedd, december 07, 2010

Süsüke

Éppen jó kedvében találtam, takarítgatott :D

video

hétfő, december 06, 2010

Boldog, szép napot!

Osvát Erzsébet: Mennyi apró télapó

Hull a hó,
hull a hó,
mennyi apró télapó!
Igaziak, elvenek,
izgő-mozgó hóemberek.
Nagykabátjuk csupa hó.
Kik ezek, 
Mik ezek
az apróka
télapóka-emberek?
Óvodások mennek
sorba,
záporozó, habos
hóban.

szombat, december 04, 2010

Mondóka Matyi

Beindult valami az agytekervényeiben. Mindennapra jut egy újabb mutatvány.

Tegnap: titta pitta titta pitta zsupsz (koreográfia: beleül a hintaszékébe és a zsupsznál kiugrik belőle :) )

Ma: bossó bossó papi bummbamm hammhamm (koreográfia: főzi a tenyerében a borsót és sózza, paprikázza, megeszi)

És ezeket mind teljesen magától. Plussz ma előadta, hogy Süsü, hogy okád tüzet. Baromi élethű! :)

Szászó (szánkó)

Papa elkészítette a szánkóját és ma ki is tudtuk próbálni. A hóembere még mindig áll, már 1 hetes és gyarapodott is :)
hóember simogató
csak lazán
havon járó

Laurával maszkabáloznak

Gulás evés profimódon

csütörtök, december 02, 2010

Néhány kép régebbről

Dédipapának szedeget valamit
Anyuval bealudtak dédipapa látogatás után

babaklubban
veder kalap

padon, akár egy óvodás

Tépéscsinálók (ezt egyébként Jázminra mondta anyukája, de jól elloptam :) )

banán evő majmócám

evésbe alvás

indulunk nyaralni

Mindjárt megzabálom - Zalánszáj V.

Énekli jól! : csipi tópa csipa tópa tódatóda essheesshe
Gondolom kitalálható :)
És most megyek és megzabálom.

kedd, november 30, 2010

Anya publikál avagy a nem bújtatott reklám helye

Bezony! Mondták már, hogy írjak. Javasolták már, hogy adjam ki a blogot könyvben. Javasolták már, hogy írjak meséket. A könyveskuckó  blog vendégszerzős alblogjába publikáltam, kérem szépen! Íme: a kritikám

A fenti két blog a legeslegkirályabb dolog, ami az igényes gyermekkönyvek után kutató anyukák éhségét igazán csillapíthatja. Sok szeretettel ajánlom!

Olvassátok, azután pedig olvassatok!

hétfő, november 29, 2010

Hull a hó és hózik...

Iiiiiigeeeeen és megérkezett! Pénteken egész nap a "havamat" vártam és már szétidegeltem Viktort, mert este mindenhol fel volt húzva a redőny, égettem a villanyt az udvaron, lestem az utcai lámpákat, követtem az időképet, és mantrázgattam, hogy ess már hó, hol vagy már hó, gyere kicsi havacskám. (Persze másnap megkaptam a magamét, mert hogy havat lapátolni nem akarok, hógolyózni nem szeretek, meg "mééér van latyak"...) 

Na de ez lényegtelen, mert a hó:
- szép a kertben
- imádom, hogy a falunkban mindig hidegebb van és hamarabb van hó és tovább marad meg,
- ugrálnak benne a kutyák,
- a kert pihen ( és mi is ;) ) 
- és a legfontosabb, hogy van egy izgága törpénk aki végre végre tényleg ugrálni fog benne,
+ elővettük Zalánnal az Annipanni hull a hó-t :)

Leírnám a hóhatást.

Öröm: reggel ahogy felkelt, mutattam, hogy esik, esett, hull a hó. Percekig állt az ablakban és kiabálta, hogy esik hó óóó hóóó, hiszen egész pénteken erről beszéltünk.  

Csalódottság: mert hogy azonnal nem lehetett kimenni a hóba. Plussz nekem, hogy a havat eltakarította a a föld (!) utcánkban egy feleslegesen igen szorgos hótoló autó (tolta volna máshol) és a további plusszoknak köszönhetően egy merő sár volt minden. :(

Düh: kimentünk a boltba, de Zalán alig tudta tolni a babakocsiját a sárban és végül földhöz vágta magát. Ezután a babakocsiban utazott tovább és durcáskodott. Közben apa anya is jól összeveszett, már nem is tudom hol kezdődött, de lehet, hogy köze volt hozzá a világoskék anorák és a sár találkozásának, ami  2 perccel az indulás után bekövetkezett.

Öröm: ez már vasárnap délelőtt volt és kiindultunk, ezúttal a kertünkbe, ahol nem volt sár.

Düh: mert a motor nem megy a jeges hóban sem és a hóban sem.


Értetlenség: hogy milyen embert is építünk hatalmas hólabdákból.

Eufóriás kacagás: Amikor kezdtek kirajzolódni a hóember körvonalai.

Katarzis: A hóembernek arca lett, csudálatos.

Happy End: Mégis lehet motorozni a letakarított betonon! :)

Csodálkozás: Este újra elkezdett esni a hó és nagyon szép volt ahogy a kész hóemberünket belepte és a hóember építéshez használt havat visszapótolta a fűre.

Anya döbbenete: énekeltem, hogy hull a hó és hózik, erre Zalán: brummbo fázik :D Annyi sokszor kérte, hogy brummbo-t énekeljek. Jó volt altatónak, jó hosszú, lehet rajta sokat bambulázni és belefáradni. (A sokadszori eléneklésébe is ;) )
Indulóban. Sokáig győzködtük, hogy maradjon a fényképező ezoldalán és mosolyogjon, de megérte :)
 
"hó dabgya" nem értette mit akarunk

inkább kutyázott
aztán rohangált

majd kemény munkához látott :) Ez lett a feje.

készen van a hóember

duda orra van és cuki pofazacskói
Majd hősünk a jól végzett munka után motorra pattant és új kalandokat keresett
Related Posts with Thumbnails