Mondták és el is hittem, hogy gyors lesz, de azért nem gondoltam volna, hogy ilyen nagyon gyorsan eltelik a második babával az első év. Akinek van egy gyereke tudja, hogy
szinte mindent egy kézzel csinál, a másikban folyton van valami, egy
baba/gyerek vagy pelus, tiszta/koszos ruha, játék, könyv, fakanál,
babakaja, innivaló, pléd, pelustáska... vagy akár mindezek együttesen.
Akinek két gyereke van annak mindkét keze folyton tele van és nem is
tudja, hogy melyik varázskezével csinálta végig a napot, de valahogy
megtörtént. És ez a lényeg, amit szem előtt kéne tartanom, hogy valahogy
mindig megtörténik, véget ér, tanulunk mindannyian belőle és nem kellene ezt annyira túlizgulnom, ahogy néha mégis teszem. Nehéz, megjárjuk mennyet és poklot nap, mint nap. Amikor együtt játszanak, vagy puszit adnak egymásnak, vagy Zoárd simogatja Zalánt, azt viszont nem lehet nem könnyes szemmel nézni. :) Valamiben könnyebb is, a második gyereknél már nem idegeskedtem minden csipp-csupp ügyön, tudom, hogy minden elmúlik egyszer, a jó szokás és a rossz szokás is és jön helyette jobb vagy rosszabb helyzet, szokás. Minden gyerek elalszik egyszer és fel is nő. :)
Volt megint büfispelus, köldökcsonk, ami néha vérzett és nehezen gyógyult be, tesóféltés és -féltékenység, anyatej, fejés, hosszú-hosszú éjszakák, anyafüggés. Babakocsi bénázás, hordozó bénázás. Nagy hízás (3 hónap + 5 kg) kis hízás (további 9 hónap + 2 kg). Várva várt és tökéletesre fejlesztett mosolygás, fordulás, kúszás, mászás, felállás, lépegetés, integetés, tapsolás. Különleges képességek: lalalázás, tánc már egészen korán és duma, duma, duma minden mennyiségben. Semmi betegség, kopp-kopp. Jóga, babauszi, ringató. Zalán imádat, együtt játszás, megható és meglehetősen nehéz pillanatok is. Sok kirándulás, bejárta már az országot, Nyíregyháza, Békéscsaba, Szarvas, Szolnok, Cegléd, Kiskunhalas, Eger, Pécs, Győr, Szombathely, Tapolca...
Most: 9,7 kg, 75 cm, 48 cm a feje és a mellkasa. Bármit megeszik, kb.: három napja kap tejet reggel és néha este, de simán megiszik belőle akár 2-3 dl is. Anyatejet, már csak hébe-hóba esténként, vagy ha nagyon korán kel reggel és szeretném még, hogy visszaaludjunk, akkor kényelmes megoldásként. De szerintem lassan elmarad, mert nincs rá igénye.
Éjszakai alvása helyrejött, de nem valami nagy alvó, legalábbis itthon minden apró zajra ébred. Nappal max. 1-1 órákat alszik, viszont még mindig kétszer vagy háromszor, attól függ, hogy ébredt. Ha Zalán itthon van, szinte képtelenség, hogy aludjon egy jót, mert ha épp aludna, Zalán felébreszti, sikongat, énekelget. Ezt utálom! :( És azt is amikor egymást kergetik hisztibe, sírásba-rívásba. Akkor eléggé összetörök, hogy most mi a fene is történik. De sokszor már egész jól eljátszanak. Zoárd persze menne Zalán után, Zalán ezt nem nagyon szereti, de néha szívesen mutat neki ezt-azt.
Beszél: A ne, nem, de, jó szavakat egészen jó helyen használja. Pl.: Mászik be Zalán után a fürdőszobába. Zalán: Zovátka kakilok. Zoárd: Jó! :D Vagy: közelít a konnektorhoz és már rázza a fejét, hogy nenene, mindezek ellenére ezt naponta többször eljátsszuk.Vagy: ha valamire valaki, bárki azt mondja nem, ő rávágja: De. A kedvenc szófordulata mégiscsak a "dö". Lehet, hogy ez angol határozott névelő vagy csak elégedett Zoárd babanyelv. Az elégedetlen az a tök szabályos Ajjajjajjaj, és ez írtó vicces :D. Van még: ana, apa, pa (lámpa), he(j)tte-pette (hinta-palinta, énekli és dülöngél is hozzá) mamma (kaja, pia) és azt hiszem a tatta (katica). Ma pl: az orvosi rendelőben azzal kápráztatott el, amikor a fent himbálódzó katicát mutattam neki, hogy azt mondta: tatta hette-pette (azaz: katica hinta-palinta ) Vááááóóóóóóó! :)
Ha éhes mászik az etetőszékbe, ha szomjas mászik az etetőszékbe, ha rossz kedve van és enne valamit mászik az etetőszékbe. Ha álmos nyifog, dörzsöli a szemét vagy odajön hozzám és beledörzsöli a fejét a nadrágomba. Ilyenkor cumi, leteszem és alszik. Ez nagyon jól hangzik, csak kár, hogy 40-60 perc múlva ébred és vagy nagy nehezen visszaalszik, vagy felébreszti magát teljesen.
A vizet imádja. Kiválóan babauszik. Csilla néni is megdicsérte, hogy tökéletes fejesekkel nyomul a víz alá, abszolút nem zavarja a közeg, már szólni sem kell neki, megy, csinálja ügyesen. Szerencsére bármekkora fáradtság, nyavajgás van, az esti fürdést mindketten szeretik és jókat játszanak. Zalán pl: szereti borogatni Zoárd fejére a vizet, akit ez nem különösebben zavar már, de azért közbe szoktam lépni. (Nem könnyű, mert Zalánt egyre nehezebb lebeszélni dolgokról, amiket a fejébe vesz. Egyszerűen bárminemű kérés, megbeszélés és tiltás ellenére simán megteszi. Mintha valami újabb dackorszakba léptünk volna, szörnyű!) Este mese, Zalán ágyában kuporgunk, Zoárd pedig a kiságyban odamászik Zalán ágya felőli oldalra, hallgatja, majd szépen elalszanak. Ezzel szerencsére sosincs gond és úgy összességében minden egészen kiváló. Talán többször kellene írnom, a magam örömére, hogy igenis minden rendben van, és ha néha össze is csapnak a fejünk felett a hullámok, abból is kikeveredünk mindig.
Játszik. Most hogy végre a kapaszkodós állásból megtanult visszatérdelni, szóval mióta már nem elfáradva sír segítségkérés gyanánt vagy hanyatt vágódik és sír, sokkal jobb a helyzet. Magabiztosabban közlekedik ide-oda és már van ideje, hogy elsajátítson egyéb dolgokat is, összetettebben játszik. Pl.: építőkockákkal építeni (nagyon dühös, ha nem megy neki), rázni, földhöz vágni dolgokat, amik attól valamit csinálnak (villogós labda pl.), ki-be pakolászni valamibe, főzni a kis fakanalával. Ezek pl.: nekem újak, mert Zalán elég sajátos és kreatív módon állt minden játékhoz és bármit mutattam neki, mindent kifordított, másként csinált. Zoárd megpróbál leutánozni, de nagyon, nagyon hisztis, ha valami nem megy, vagy épp nem engedem. Földre fekszik és vergődik fejével-lábával. Döbbenetes. Ez is új! :)
Nagyon kedves! Simogat, ölelget, integet, tapsikol, ha valami tetszik neki, vagy ügyes volt, danolászik, táncikál, puszit is próbál adni, de általában harapás lesz belőle. Az állatokat is nagyon szereti, hangosan sikongat, ha bármilyet meglát. Ha valami nagyon nem tetszik neki, akkor azt viszont nagyon hangosan adja tudtunkra, fülsértően sikít és ez nem csak egy szófordulat, hanem tényleg iszonyatos erővel nyomul be az agyunkig. Brrrrr!
BOLDOG 1. SZÜLETÉSNAPOT PICI FIAM!



Máris???? Ó jaj, most született. Még el sem olvastam a posztot, csak gondoltam megosztom, hogy sokkolódtam :D
VálaszTörlésÓ, igen! És a fiúk 4 évesek, Nóri meg 2 lesz :-o
Törlés