Mielőtt jöttek "fényképezős Gáborék", ez a monológ hagyta el az okos kis fejét a szép kis száján keresztül:
Lefekszem, alszom és amikor felébredek itt lesz a fényképezős Gábor, a Kati, mint a bölcsis Kati néni, úgy hívják és a Lili, és akkor majd kijövök a nappaliba és meglepődök, hogy jajjj-jajjj, ki van itt, hát ki van itt? Hogy milyen emberek?
Aztán van, az, hogy szerinte van a néni és az ember. Kicsit konzervatív. Szerinte én sem vagyok ember, én néni vagyok. Apa az ember. Lehet, hogy ezt valami korábbi életéből hozta magával :D Például: "A bábszínházban volt egy néni és egy ember és azok báboztak én meg sírtam. Majd, ha nagy leszek és nem sírok, akkor elmegyünk színházba és megnézzük a varázsfuvolát bábokkal, de nem bábszínházba, csak színházba és majd nem sírok."
Én: Kérsz ovomatlint?
Ő: Milyen Martin? Óvodás Martin? (ezt már régóta nyomatja és röhögcsél közben) Ilyen óvodás, az óvodában vannak a nagy emberek. Majd én is leszek óvodásítós.
De ez ugye már nem a Kolibris sírás-emlék???
VálaszTörlésMit csináltál, hogy normális lett a kommentelés???????
VálaszTörlésDe ez még az a bábszínházas emlék, az egyetlen. Fogalmam sincs mikor tudom majd elvinni, illetve, ha az oviban elviszik, nem lesz-e botrány belőle :)
VálaszTörlésŐszintén szólva nem tudom mit csináltam, átállítottam, hogy bárki kommentelhet. Aztán nyomkodtam még valamit a megjegyzés űrlapnál, hogy hozzáadás, de azt nem tudom mit csinált, aztán elmentettem és akkor azóta változott valami? Mert én nem érzékelem, a hibát sem érzékeltem.
Édes, Zalán!!!! Ez hogy megmaradt benne, őrület!!! Vidd el olyanra, ahol nem kapcsolják le a lámpát, és mondd neki, hogy mittudomén, egy előadásra mentek, vagy egy mesét megnézni, vagy vmi kicsit ködösítés. Pl. a Stúdió K-ban A kíváncsi kiselefnt az ilyen, és csak 25 perc. És abszolút világos van, közel a bábok, zéró sötétítés, ülhet az öledben, előtte utána lehet festeni, stb.
Törlés