péntek, szeptember 24, 2010

I. György


2009. ? . ? - 2010.09.22

A fenti képen még úgy tűnt jól van, pedig akkortájt kezdődhetett a betegsége. Valami himlőféleség, nyulakra veszélyes, halálos és fertőzött szúnyogok terjesztik. Hosszasan küzdött. Kimásztunk a tüdőgyulladásból, étvágya végig volt, azt hittük túléli, ő lesz a 10-ből 1... de a szeme és a sebei nem gyógyultak. Napok óta nem látott már semmit.

Vajon meddig fogok még arra gondolni, hogy összerakom az almahéjat, káposzta-, salátalevelet stb-t neki?
Vajon meddig fog Zalán hátracsámpázni "hozzá" egy leszakított kis fűvel, gazzal, hogy megetesse?
Vajon meddig fogja még keresni?

Ő volt az első állatka, aki eltűrte az első simogatás kezdeményeket Zalántól. Édes, szépséges, barátságos nyuszi volt, nem ezt érdemelte.

3 megjegyzés:

  1. Ajj, sajnálom nagyon :((( Nem tudom ez jó v nem, de sajnos nem sokáig fogtok a zöldséggyűjtésre v hátramenésre gondolni...olyan hamar kioltódnak ezek a reflexek, olyan kár, de csak pár nap... :(((
    Ps : a név azért vicces :)Legalább lehet folytatni a sort (majd egyszer)

    VálaszTörlés
  2. Sajnálom szegény nyuszit és főleg Zalánt, hogy elveszített egy kisbarátot. Ráadásul nem is nagyon fog rá emlékezni. :-( Bár ez lehet hogy nem is olyan rossz hír. A szúnyogok meg mondjanak le!!!

    VálaszTörlés
  3. Ó, szegény György...nagyon közel áll a szívemhez, pedig szerintem nem ismertük egymást személyesen, dehát mégiscsak úgy hívják (jesszusom, hívták), mint Apukámat...

    RIP, I. György...

    Ui: Na és akkor azt mondd, hogy Zalán mit szólt az esethez, kérdezett-e valamit, mondtatok-e valamit, vagy ez még nem olyan, hogy keresné Györgyöt???

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails