Volt egyszer...

...egy szilveszter.

Szilveszterkor Zalán első alkalommal nem aludt itthon, ráadásul egyből egy kislánynál aludtm, Jázminnál. Na jó persze külön szobában és szülői felügyelettel. Viszonylag későn értünk a buli helyszínére, így kis játék után Zalán életében először másik fürdőkádban kényszerült pancsikolni. Jó érzés volt látni, hogy megismeri, hogy nagyon nem otthon van, de azért csak pancsikolt egy kicsit. A kissé visszafogott fürdés után, egy példás elalvást produkált. Azt hittem ennél nehezebb lesz a dolog, de tulajdonképpen minden nagyon jól alakult. Éjfélkor felébredt egy durranásra vagy Olivér sms-ére :) (amit később vettem már észre), de csak dünnyögött kicsit, befordult és aludt egészen 9-ig. Nagyon rendes volt, mert mi 3-ig golfoztunk, bowlingoztunk, kardoztunk, teniszeztünk, szóval hagyott bennünket aludni. Reggelizett, megint nagy csodálat övezte, hogy te jó ég ez a kisfiú mennyit tud enni. Ebéden anyamamánál voltunk és ott is alaposan pocakra töltött.

Jázminnal barátkoznak

Az túlzás, hogy együtt játszottak, inkább egymás játékaival játszottak

Csak lazán :)

... egy baba-mama klub.

Régóta készülünk a helyi baba-mama klubba. Végre sikerült eljutnunk, már kétszer is voltunk. Zalán nagyon élvezi és csodálatosan tűri, hogy nagyobb babák simogassák, nyomogassák, puszilgassák. Nagyon édesek! Amikor tornáznak vagy sikongatnak, akkor ő is végig sikongat velük. Csodák csodájára nagyon jóban van ott mindenkivel, sőt két hét után kimondottan vigyorog a megismert arcokra. Annyira el tud ott fáradni, hogy hazafelé rendszeresen elalszik a babakocsiban és ma még ráhúzott bő egy órát az előszobában.

... egy neurológia vizsgálat.

Voltunk neurológusnál. Szerencsére nincsen semmi probléma, csak Zalán lába túl erős a háta meg kicsit gyenge. Ezért nem ül még és mászik. Kaptunk pár feladatot és azóta már sokat fejlődött. Talicskázunk igen lelkesen. Épp most látom, hogy rettenetesen koncentrál (természetesen a cicát hívja az ablaknál), a sarkain ül és előre lépett egyik lábával másik kezével. Alakulgat. Hihetetlen, ahogy napról napra fedezi fel ezt az új dolgot. Ügyeskedik. Talán nem marad a földközelében, bár egyik nap fürdéshez kúszott be a fürdőbe, épp mondta apja, hogy te jó ég, mi lesz, ha 20 évesen is így közlekedik majd a lakásban? :D

... egy 10 hónapos hónapforduló.

Elképesztő! Na de sebaj, tellik-múlik az idő, csak nagyon gyorsan. Nem is baj, hogy még nem álldogál, még egy kicsit picibaba :) Megint vannak új szokásai, már csipegeti a kaját és tömködi a szájába, a kanalat is jól beirányítja, ha megkaparintja. Csodálkozom, de továbbra sem igen kell előke. Hatalmasra tátja a száját, mint egy kis fecske és ha valami véletlenül kikandikálna azt gyorsan betolja a mutatóujjával. Kaja nincs elpocsékolva holmi arcra kenésre, mindent betöm a szájába :) Viszont nem lehet ám csak úgy bemenni a konyhába főzni vagy bármit csinálni, ne adj Isten enni. Mert ő jön és mérgeskedik, hogy akkor neki most azonnal kaját, még akkor is, ha fél órája evett... Egyszóval ha valami olyat eszem, amit ő még nem ehet, vagy már úgy ítélem meg, hogy jobb, ha nem eszik többet, akkor el kell bújnom. Az nagyon vicces amikor apjával bujkálunk a gyerek elől a reggelinkkel hétvégén, mert ő addigra már befalt egy csomó mindent, mi meg éhezünk.

A sportokkal jól állunk, ha futni nem is mostanság, de úszni hamarosan fog szerintem. :) Annyira élvezi a babaúszást, az oktatót is megszerette. Nagyon jóban vannak és nagyon barátságos a többi babával és mosolygós. Korábban ezt nem igazán lehetett elmondani, de az utóbbi pár alkalommal már kimondottan élvezi az uszit.

Rengeteget pakol és magyaráz. Az újévet egy egész napig tartó monológgal kezdte, valahogy így: bababa blablablabla bebeeeebebee hlebrűűűbrűűű (sikítás) henyeeelllelelelleabbababbbaaba héééé heóóóó (röhögés) babbabbabbabbabba. A konyhában megvannak a rituális lepakolásai, fiók kihúzása és ha mindennel végzett megy tovább a dolgára. Nagyon vicces, ahogy bekandikál a konyhába.

Újabban a kiságyában, ha felébredt odamászik a végébe, ahol a legközelebb lehet az ajtóhoz, ahol már várja, hogy belépjek. Akkor is odamászik, ha nem akar aludni, akkor vissza kell terelgetni és szerencsére nagyon ügyesen el tud aludni. Sőt este olyannyira hamar elalszik, hogy néha már enni sincs kedve, az esti meséről ne is beszéljünk. Ha elég gyors vagyok el tudok énekelgetni egy iciri-piciri kismesét, Bóbitát, Hol jártál báránykámat vagy elmondok gyorsan néhány mondókát, de ő már dünnyög, hogy hagyjuk már aludni.

Olvasgat és rámol

Jáááj, de szép!!!! :)

Visszakézből egy vigyor :)

Búgócsigázik :)