csütörtök, augusztus 06, 2009

09-08-07 visszaszámlálás :)

Manapság: 20 hetes, 7 kilós, 1 gyönyörű, ügyes, okos baba, de nem volt ez mindig így. Egy éve kb.: 1 cm sem volt és ekkor tudtuk meg, hogy egyáltalán itt van :)

Szerintem nagyon sokan akik akkortájt születtek, mint Zalán, tavaly ilyenkorra már rég bejelentkeztek, de a mi szégyenlős kisfiúnk szerényen meghúzta magát és úgy növekedett.

Történt vala, hogy itthon voltam egyedül, Viktornak dolgoznia kellett éjjel. Netezgettem és gondoltam egy nagyot, hogy felnézek a rég látott pcos fórumra, hátha Szeder babát vár. Ne kérdezzétek, ez csak úgy jött. ÉÉÉÉSSSS Szeder tényleg babát várt és 10 hetes terhes volt, ha jól számolok :) Ugyan már 2 hónapja nem jött meg és egyébként is nem most akartuk, mert úgy munkahelyre kerültem, ami tetszett is nagyon, ezért elhalasztottuk a dolgokat. De csak nem jött meg, úgyhogy ráfogtam, hogy az új kolléganőkkel elfogyasztott szocializálódós kellemes kis ebédek következtében nem figyeltem annyira oda a diétámra. Persze el akartam menni orvoshoz is, de valahogy nem jött össze. Gondoltam egy nagyot, hogy doki előtt így is úgy is tesztelni kéne, hát akkor hajrá.

Már 1 éve volt itthon 30 LH (peteérés hormon) és 10 HCG (terhességi hormon) orvosi tesztem, ami amolyan kis papírcsík. A HCG-ből már csak 2 db volt, úgyhogy ahogy másoktól is hallottam kettévágtam - elég szerencsétlenül - egy darabot, hogy mégse vesszen kárba és így esett, hogy az én babám nem két csíkkal, hanem gyakorlatilag két pöttyel jelentkezett be. :) Gyorsan megcsináltam a másik felét és a másik tesztet is és a kazettás extra alkalomra tartogatott emlékbe eltehetőset is. (Persze a papperek is el lettek téve ;-) )

Nagyon gyorsan történt minden és azt sem tudtam mi van. Lepörögtek előttem a júliusban elfogyasztott sangriák, ouzok és jagerek, de úgy számoltam nem volt sok, valahogy nem is kívántam. Rosszul lét nincs. Éjjel 11 volt, azonnal hívtam Viktort, aki elképedt és hiányolta, hogy ezt a reggeli kávé mellé kellett volna tennem. Kérdeztem is, hogy miért akarja a pisis teszttel kavargatni a kávéját, de aztán eltörpült, hogy most akkor hogy is tudta meg és nagy volt az öröm. Írtam barátnőmnek egy sms-t, aki reggel olvasta csak el, úgyhogy izgulhattam tök egyedül. Számoltam, kalkuláltam, osztottam szoroztam, és kitaláltam, hogy a babánk már 10 hetes, atyaúristen, nekem már istentuggy milyen vizsgálatokon kellett volna átesnem. Fellapoztam a Csodálatos utazás... c. könyvet és néztem, hogyan lett a kis pöttyökből ebihal, majd emberke szerű kis icinke-picinke. :) Valamikor kora hajnalban Viktor is megérkezett, ő is megvizsgálta az ebihalunkat és nem aludtunk. :)

Másnap hívtam az orvosom, a munkahelyemről. Rébuszokban beszéltem az asszisztenssel, hogy itt van, akit nagyon vártunk és már nem is olyan korai és ijjajjj. Aztán mondta, hogy csak 21-ére tud időpontot adni, mert hétfőtől szabadságra mennek. Atyám, mi lesz velem addig? Viktor kolléganője épp 3 hónapos terhes volt, szintén pcos-es, ő higgasztott le, hogy nem lesz baj, ha nem megyek azonnal orvoshoz, ha minden rendben, akkor két hét múlva is minden rendben lesz. De ha gondolom persze menjek el másikhoz egy vizsgálatra. Végül lehiggadtam és kivártam a 21-et, nem szívesen mentem volna más orvoshoz.

Alig tudtam elhinni a dolgot és senkinek nem mondtunk semmit. Három nap múlva tudtam meg, hogy érkezik "kisorsi" is, aki azóta már nagy Olivér ;-) Pár nap múlva jöttek az enyhe rosszullétek, de úgy igazán kétszer voltam rosszul. Egyszer egy reggel, ahogy kiszálltam a kocsiból az árpádhídnál és aszfaltoztak a hentesbolt előtt. A penetrális sültkolbász szag és a meleg aszfalt szag keveredett a benzingőzzel, ahonnan bemenekültem a gyógyszertárszagba és majd lehánytam magam körül mindenkit. Végül beértem a munkahelyi első félemeletes wc-be az utolsó pillanatban...

Másodszor a repülő nap, Kecskeméten, ahol sikerült a nagyon gázolaj szagú buszon elfogyasztott baracktól és a kerozinszagtól irdatlan rosszul lenni és végül a toi-toi jellegzetes szaga tette a pontot az "i"-re. De összvissz ennyi volt, aztán megembereltem magam, hisz eddig sem volt semmi bajom, miért pont most van, úgyhogy innentől kezdve csak a nagy álmosságokra emlékszem, az irodai wc-ben átaludt 10 percekre és a kellemes délutáni szunyókálásra, amikor Viktor jött értem kocsival és ahogy beültem már horpasztottam is. Jó volt na! :)

Íme a kétpöttyös viharvert és a további lövések :)


És most itt van a görbe tükörben


a kukac gyilkos.


Gyönyörűséges, van nekije szúnyogcsípésje a fejin és Joker vigyora :) (sztem. valahogy a cumival csinálta)
Ami még történt manapság: MEGFORDULT! A hátáról a hasára tv nézés végett. A kanapén mellettem. Nagyon módszeresen. Pár hete az oldalára fordulgat stabilan, mikor épp megijedtem volna, hogy csak balra, akkor fordult ő jobbra is. Aztán a fejét már már lefordította teljesen és a felsőteste majdnem átbillent pár napja. Végül a tv miatt a pici popsi is átgurult. Megy ez kérem, nincsen itten probléma, csak eddig nem volt miért erőlködni. :)

Vizet iszik! Hurrá! Megszerette, megtanulta és alkalmazza, akár egyedül is. Hamarosan jöhet a ht - hozzátáplálás. 5 hónaposan fog elkövetkezni, semnem 4, semnem 6. Éljen az aranyközépút!

7 megjegyzés:

  1. Jaj de jó volt ezt olvasni!!! Még a libák is szaladgálnak rajtam!!! :)
    Nálam is teljesen előtörtek az emlékek,milyen nagy boldogság ez az egész anyává válás!!!!!!

    puszi Zalán kis szúnyogos homlokára!
    Ancsa

    VálaszTörlés
  2. jaj de jó, nem is tudtam, hogy Nektek ez ilyen soká derült ki, meg doki szabi meg minden... De minden jó, ha a vége jó, éljen Zalán!!!!! :-D

    VálaszTörlés
  3. ...és íme a Gyönyörűség:-)))

    VálaszTörlés
  4. Az ilyen sztorikon mindig úgy meghatódom.....Köszi, jó volt olvasni!

    VálaszTörlés
  5. Te sem vagy semmi a négy teszteddel! Nekem hat van! :))) A doki szólt már, hogy hagyjam abba és higyjem el, hogy terhes vagyok! :)

    VálaszTörlés
  6. Szép volt ez a kis írás, helyes volt ahogy belefogalmaztad Szedert és Orsit és persze a leghelyesebb a kis szúnyogcsípéses Királyfid, akiről a mese szólt! :-)

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails