szombat, október 09, 2010

Kis füves könyvünk, Márai után szabadon

Az etetőszékről

Amennyiben etetőszéket vásárolnál és megteheted, igyekezz duplatálcásat venni. Elsőre ugyan csodálkoztam én is, amikor az elárusító hívta fel figyelmemet arra, hogy ez mennyire praktikus, hisz az első fogás után egy mozdulattal eltávolítható és tiszta lappal indul a második fogás. Minek levenni, ha úgyis tiszta kosz már minden? Mi következhet még? - gondoltam én. De nem jól gondoltam. Fantasztikus találmány az legeslegújabbkori babatermék vívmányok közt. Igaz a második tálca is írgalmatlan trutyissá tud változni pár perc alatt, de mégsem keveredik édes a sóssal, folyékony a szilárddal, darabos a pépessel. Csodálatos!

A maszatokról

Pontosabban a bájos maszatos gyermekarcokról és ruhákról, amikről - mint egy "időtérképről" - leolvasható az aznapi menü vagy hogy merre jártunk. Azt gondoltam az én gyermekem a lehető legkevésbé lesz szutykos arcú és nem hagyom, hogy bárki is folyó orral lássa. Nagyon felelőtlennek érzem magam, ha valamelyik anyuka előbb veszi észre az folyó orrát és meg is törli. De a maszatokkal úgy különösebben nem érdemes foglalkozni, már jöttünk haza taknyiba és körtelébe száradt homokkal is a játszóról, senki nem szólta meg érte és nem akarta letörölni. Az embereket nem zavarják a bájos gyermeki maszatok.

A maszatokról még

Zalán extra mínusz három hónapos volt (azaz még terhes sem voltam) amikor itt járt az unokatestvére és jól összetapogatta a terasz ajtó üvegét. Sógornőm azonnal le akarta suvickolni, de én nem hagytam és olyan boldog voltam, hogy apró manó kezek nyomai vannak a terasz ajtón. Sokáig voltak ott, az én kis kincseim. Most is tele van kicsi kézlenyomatokkal a tükör, ajtó, tévé és nem bánom. Időnként le kell takarítanom, akkor rituálisan búcsút veszek tőlük, de nem kell csalatkoznom, ha matatom az üvegajtót, három perc múlva Zalán is megmatatja és akkor kiteljesedik újra minden. :)

A hisztiről

Vesszőparipám, tudom. Nincs mit tenni, hiszti volt, van és lesz. Bár anyukámnak sosem volt hisztis gyereke, hisz ilyenkor jól el kell verni a büdös kölykét, többet nem veri magát földhöz. Azóta is remek a kapcsolatunk :) A Zalánhiszti, előbbiek miatt, igen kellemetlen anyukám társaságában. A hiszti nagy talány, mert nem lehet biztosan tudni, hogy minden nyűgösség hiszti-e, de nem minden hiszti nyűgösség-e és oda-vissza fordítva, nyafogással, csalódottsággal, türelmetlenséggel behelyettesítve. A megoldás nálunk a csendben figyelem a gyereket, míg kitombolja magát, esetleg ha vevő rá, akkor tájékoztatom dühe mértéke és az dühöt kiváltó banális dolog fordított arányosságáról, hogy azért tanuljon is valamit. Ez néha olaj a tűzre, akkor továbbra is csendben maradok. Aztán mikor megnyugodott jön és ölel és puszil. (Kis személyes: sokszor azon dobja el az agyát, hogy a fa csiga nem ugrik talpra azonnal, ha ő pakolgatja. Vagy, hogy amit ő az élén akar megállítani az ott nem fog megállni. Vagy hogy az állatkertjében némelyik állat felborul, amikor ő mindegyiket felállítgatja és a könyökével borítja a már felállítottakat. Vagy hogy a rongyszőnyegen rohangálás, megcsúszás következménye egy tekintélyes esés, amiről csak ő tehet és senki más.)

A balkezességről

Aki most még balkezes, lehet, hogy jobbkezes lesz. Aki most még jobbkezes, lehet akár balkezes is. De minél tovább balkezezig, annál kreatívabb marad és én ezt nem bánom. Erről több szót nem ejtenék, örülnék, ha az illetékesek olvasnák, de nem fogják.

A szobatisztaságról

Majd az lesz, amikor már tudja mondani, hogy: anya, pisilni/kakilni kell és kibírja, hogy elmenjünk a wc-hez és levetkőztessem és felültessem. Ez ennyire halálosan egyszerű. Egyébként már tudja mi az a pisi és ha akar direkt össze tudja pisilni a fürdőszobát, ezért ha akarom rá tudom ültetni a wc-re fürdés előtt és ha akar pisil, de ha nem akar, azt mondja, hogy nem és ennyiben maradunk. Bárcsak más is ránk hagyná és olvasná, de nem fogja.

A cipővédőről

Úri huncutság, de kell. Három motorozás után leradírozódott a cipő talpának az eleje. Pedig azon voltam, hogy felesleges és jól meg is magyaráztam a miértjét, pedig hol értettem én akkor hozzá... Kellett és jó és működik.

6 megjegyzés:

  1. Látom , olvasom hogy nem egyszerű nálatok se elfogadtatni ,"az én így szeretném nevelni" elvet.Kitartás , idővel talán az érintettek is elfogadják megértik , és elismerik a tetteid helyességét!
    Szerintem a hisztire a verés csak olaj a tűzre .

    VálaszTörlés
  2. Nálunk a nappali ablakán vannak apró babakéz-lenyomatok :) Ott szoktunk integetni a Papának. Én sem mosom le, mikor alszik, azt nézegetem üveges szemekkel. :)))

    Balkezesség nálunk is játszik. Állítólag kell még min. 1 év, mire eldől, melyik lesz a domináns. És ha a bal? Na akkor sincs semmi, bár anyukáink korosztálya megőőőőőrül a "rossz"kéztől. Nálatok is???

    VálaszTörlés
  3. Mekkora ötlet ez a füveskönyvezés!!! :))))
    Diám, úgy érzem, van némi környezeti nyomás rajtad?????!!! Csak jóanyád vagy más is?
    PS: könyökével leveri a már felállított állatokat-szindróma ismerős, a vége pedig az, h mind leveri dühében :)

    VálaszTörlés
  4. Olyan jó a stílusod, klassz ez a bejegyzés! :-D Ráadásul egy csomó mindenben igazad van /csak én a cipővédőt még most is utálom! ;-)/. Kár hogy az illetékesek nem olvassák a bejegyzést vagy ha igen, mégsem hagyják...

    VálaszTörlés
  5. Egy kicsit lenyúlhatom a füveskönyves ötletet?? Csak a formai keretet szeretném plagizálni, lehet?

    VálaszTörlés
  6. Hihi, ez nagyon vicces lett :-) Én a cumitémát unom halálosan (egy ekkora fiú miért cumizik), hadd döntsük már el mi, hogy mikor vesszük ki a szájából (hozzáteszem, az elmúlt egy hétben annyira belenőtt a szájába a cumi, hogy már eldöntöttem, hogy reggel az összes cumit eldugjuk!!!) De akkor is, hadd legyen ez az én dolgom...

    Na és a többi:
    Olivér is balkezes, ezek szerint még ne vegyem száz százaléknak? Mindig tanul az ember, a 20 fogat is Tőled kellett megtudnom!!!!

    Hiszti: nálunk Hisztimanó az oka, aki Olivér füle mögött ül, el szoktuk kergetni a nyavalyást. A múltkor a sapkája alá is bebújt, még jó, hogy észrevettük és onnan is elzavartuk. Egyszer megpróbált visszajönni, de nagyon messzire elküldtük, még a dobogást is lehetett érezni a babafejen, ez meggyőző volt :-D

    De ez nem a mi blogunk, tehát: hajrá Dia, ne add fel, küzdj az elemekkel :-D És jöhet a többi füveskönyv is :-D

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails